 |
Haláliszony - Kék emlékére |
|
|
Premier: 2005. szeptember 22. – MU Színház |
„A halál
bár nevet a száj
el nem ereszt.
Amikor életünk dele
köszönt reánk
merészen a szívünkbe ráng
s zokogni kezd.”
(R. M. Rilke) |
Az előadás a mozgás, a tánc nyelvén fogalmazza meg a lét és a nemlét viszonyát, félelmeinket, bátorságunkat az élethez és a halálhoz.
|
„Nincsenek illúzióim a halált illetően, de néha eltűnődöm, hogy vajon milyen alakot ölthet. Néha azt hiszem, a hirtelen halál a jó…De azért legtöbbször a lassabb, fokozatosabb halálra gondolok, melyben lehetővé válik, hogy az ember még egyszer visszaköszönjön az életének… De hát marad-e az embernek ereje, hogy még ilyenkor is viccelődjön?” (Luis Bunuel)
|
Alkotó - közreműködők
Szereplők: Bodor Ildikó, Máthé Gabriella, Nemes Zsófia, Stubnya Béla
Fénytervező: Payer Ferenc
Smink: Nemeskéri Júlia
Jelmez: Csaba Kriszta
Fotó, látvány, a rendező munkatársa: Dusa Gábor
Díszlet, koreográfus-rendező: Mándy Ildikó |
Támogatók:
NKÖM, NKA, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága, MU Színház, Kontakt Táncért Alapítvány, Orkesztika Alapítvány- Mozdulatművészeti Stúdió, BM Duna Művészegyüttes, színház.hu, táncélet.hu |
|
|
|
|
|
